IMPORT LOVAK ÜGYINTÉZÉSE

Európai Uniós tagságunk jelentősen egyszerűsítette az Unió területén belül tenyésztett lovak Magyarországra történő behozatalát. Attól függően azonban, hogy az adott ló tenyésztési vagy nem tenyésztési céllal érkezik hazánkba, különféle kötelezettségek terhelik tulajdonosát, vagy annak meghatalmazottját. Hazánkban az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, valamint a 129/2004. FVM. rendelet „A tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól” szabályozzák a lovak külföldről történő behozatalának, illetve azokkal történő tenyésztői munka feltételeinek kérdéskörét.

KÜLFÖLDÖN TENYÉSZTETT LÓ BEHOZATALA
    •   Tenyésztési célú import
        •   Európai Unióból
        •   Harmadik országból
    •   Nem tenyésztési célú import
        •   Európai Unióból
        •   Harmadik országból

KÜLFÖLDI SZAPORÍTÓANYAG BEHOZATALA

HONOSÍTÁS
    •   ló
    •   szaporítóanyag

REGISZTRÁCIÓ
 
 

KÜLFÖLDÖN TENYÉSZTETT LÓ BEHOZATALA

Tenyésztési célú import

Az Európai Unió területéről érkező ló behozatalának az alábbi állategészségügyi feltételei vannak: a lovat a szállításkor kísérnie kell lóútlevélnek (és származási lapnak, ha az útlevél nem tartalmazza a származási adatokat), illetve állategészségügyi bizonyítványnak (ez utóbbi az FVM honlapjáról letölthető).

A hazánkba behozott ló származását a tenyésztési célú hasznosítás előtt honosíttatni kell az MLOSZ Tenyésztési Irodájában. A honosítás során a származási lap ellenőrzésre és lefordításra kerül, és tartalmát rögzítik a magyar lótenyésztési információs rendszerben. Ez az adott fajta elismert tenyésztő szervezete által vezetett törzskönyvbe történő bekerülés előfeltétele is.

Fedezőmén abban az esetben válhat egy EU tagországból behozott ménből, ha azt valamely tenyésztő egyesület előzetesen elfogadta a fajtába tartozónak.

A honosítás azon lovak esetében is kötelező, amelyek nem tartoznak egyetlen fajtába sem, vagy olyan fajtát képviselnek, amelynek még nincs hazánkban elismert tenyésztő szervezete.

Harmadik országból történő ló behozatal esetén az alábbi állategészségügyi feltételeknek kell megfelelni: a lovat a szállításkor kísérnie kell a lóútlevélnek (ha van az adott országban), a származási lapnak (ha az útlevél nem tartalmazza a származási adatokat), valamint a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó állategészségügyi bizonyítványnak (ez utóbbi az FVM honlapjáról letölthető)

A hazánkba behozott ló származását a tenyésztési célú hasznosítás előtt honosíttatni kell az MLOSZ Tenyésztési Irodájában. A honosítás során a származási lap ellenőrzésre és lefordításra kerül, és tartalmát rögzítik a magyar lótenyésztési információs rendszerben. Ez az adott fajta elismert tenyésztő szervezete által vezetett törzskönyvbe történő bekerülés előfeltétele is.

Fedezőmén abban az esetben válhat egy harmadik országból behozott ménből, ha az adott tenyésztő egyesület előzetesen elfogadta a fajtába tartozónak.

Nem tenyésztési célú import

Amennyiben a hazánkba behozott lóval tenyészteni nem kívánnak, úgy az importhoz az alábbi állategészségügyi dokumentumok szükségesek attól függően, hogy a küldő ország tagja-e az Európai Uniónak vagy sem.

Európai Unióból történő behozatal esetén:
    •   Lóútlevél
    •   Állategészségügyi bizonyítvány (az FVM honlapjáról letölthető)

Harmadik országból történő behozatal esetén:
    •   Lóútlevél (ha van az adott országban)
    •   Származási lap
    •   Állategészségügyi bizonyítvány (az FVM honlapjáról letölthető)

A nem tenyésztési céllal, az Unió területéről érkező lovat regisztráltatni, harmadik országból érkezőt, pedig honosíttatni kell az MLOSZ Tenyésztési Irodájában.

Amennyiben egy korábban regisztrált ló mégis tenyésztési célú felhasználásra kerül, úgy annak származását utólag (még a tenyésztési célú felhasználás előtt) honosíttatni kell.
 

KÜLFÖLDI SZAPORÍTÓANYAG BEHOZATALA

Az import szaporítóanyag behozatalakor (ami a jelenlegi lótenyésztési gyakorlatnak megfelelően a friss-, illetve fagyasztott spermát jelenti) az alábbi állategészségügyi feltételeknek kell megfelelni.

Az országba egy adott fedezőméntől először behozott szaporítóanyagot a behozatal előtt honosíttatni kell az MLOSZ Tenyésztési Irodájában, illetve szükség van a befogadó tenyésztő egyesült ajánlására is. A szaporítóanyag behozatalához ezen kívül szükség van egy legalább 4 ősi sort tartalmazó származási lapra és állategészségügyi bizonyítványra (az FVM honlapjáról letölthető), valamint a fedezőmén vérkártyájára is.

A szaporítóanyag forgalomba hozatala előtt az importőrnek együttműködési szerződést kell kötni valamelyik engedélyezetett mesterséges termékenyítő állomással, illetve a forgalomba hozatali szándékot az MgSzH felé is be kell jelentenie. Végül a mesterséges termékenyítő állomásnak törzskönyvi nyilvántartási szerződést kell kötni a forgalmazni kívánt szaporítóanyagokra az MLOSZ-szel a területileg illetékes megyei lótenyésztési felügyelőn keresztül.
 

HONOSÍTÁS

Ló

A vonatkozó jogszabályok értelmében honosítani kell minden
    •   harmadik országból származó lovat;
    •   tenyésztési céllal Magyarországra behozott lovat;
    •   lóútlevél nélkül Magyarországra behozott lovat.

A honosítás során a ló egy import azonosító számmal bekerül az országos lótenyésztési információs rendszerbe. Ez előfeltétele a hazai tenyésztő egyesületi tagságnak és utódai is csak ily módon lehetnek ismert származásúak.

A honosítást a tulajdonos (importőr) kezdeményezi a honosítási ügyintézőnél (Matsch Evelin: 70/319 5713). Ehhez szükség van a külföldi eredeti lóútlevélre és származási lapra (amennyiben a lóútlevél nem tartalmazza a származási adatokat). A honosítási eljárás során, a lovat az illetékes megyei lótenyésztési felügyelő azonosítja és arról lóazonosító lapot állít ki.

A honosítási eljárás eredményeképpen a ló összes adata bekerül a nyilvántartási rendszerbe; tulajdonosa magyar nyelvű származási lapot kap, mely igazolja a honosítás megtörténtét (egyes fajtáknál, ahol a tenyésztő egyesület nem kéri, nem kötelező a származási lap kiváltása, ilyenkor a honosítás megtörténtét a lóazonosító lap igazolja). A származási lapon annyi ősi sort tüntetünk fel, amennyi az eredeti dokumentumban szerepel, illetve a tulajdonos kérheti a kevesebb ősi sort tartalmazó származási lapot is. A származási lap birtokában a tulajdonos bejelentheti lovát sportlónak és tenyésztő egyesületi felvételét is kérheti (akár a hazai származási lappal rendelkező lovak).

A honosított lóra (amennyiben nem rendelkezik lóútlevéllel) magyar lóútlevél igényelhető a honosítás során kiállított magyar származási lap alapján.

A honosítás díja tételenként:
    •   Lóazonosítás
    •   Felügyelő kiszállási díja
    •   Származási lap díja (3, 4, 5 generációs)

A külföldi lóútlevélben a tulajdonos változást az MgSzH Lóútlevél Irodájában lehet átvezettetni az alábbi dokumentumok beküldésével:
    •   eredeti lóútlevél
    •   honosítás során kiadott magyar származási lap másolata
    •   tulajdonosi nyilatkozat (innen letölthető)
    •   tulajdonos változást bejelentő adatlap (innen letölthető)
 

SZAPORÍTÓANYAG HONOSÍTÁSA

A vonatkozó jogszabályok értelmében a friss vagy fagyasztott sperma származási lapját a tenyésztési célú hasznosítás előtt honosíttatni kell a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége Tenyésztési Irodájában (honosítási ügyintéző: Matsch Evelin – 70/319 5713), amennyiben azt korábban még nem honosíttatták (vagyis adott mén szaporítóanyagát csak az első behozatal esetén kell honosíttatni). A honosíttatáshoz szükséges a mén legalább 4 ősi sort tartalmazó származási lapja, illetve DNS – vagy vércsoport – vizsgálatának eredménye (vérkártyája).

A honosíttatás során a mén adatai bekerülnek az országos lótenyésztési információs rendszerbe, valamint importazonosító számot és magyar nyelvű származási lapot kap. Ez előfeltétele a hazai tenyésztő egyesületi tagságnak, a mén törzskönyvi szám kiadásának, továbbá utódai is csak ily módon lehetnek ismert származásúak.

A szaporítóanyag forgalomba hozatala előtt az importőrnek együttműködési szerződést kell kötni valamelyik engedélyezett mesterséges termékenyítő állomással, illetve a forgalomba hozatali szándékot az MgSzH felé is be kell jelentenie. Végül a mesterséges termékenyítő állomásnak törzskönyvi nyilvántartási szerződést kell kötni a forgalmazni kívánt szaporítóanyagokra az MLOSZ-szel a területileg illetékes megyei lótenyésztési felügyelőn keresztül.

A honosítás díja: 4 ősös származási lap díja
 

REGISZTRÁCIÓ

A regisztráció célja, hogy a ló bekerüljön az országos lótenyésztési információs rendszerbe egy újonnan képzett importazonosító számon keresztül. Ez előfeltétele a tulajdonosátírásnak és a versenyeken való részvételnek. Regisztrációra akkor van lehetőség, ha a ló már rendelkezik EU-tagország által kibocsátott lóútlevéllel vagy FEI útlevéllel, és hazánkban nem kívánják tenyésztésbe vonni.

A regisztrációt a tulajdonos kezdeményezi a honosítási ügyintézőnél (Matsch Evelin: 70/319 5713) az eredeti lóútlevél bemutatásával. A tulajdonos a regisztráció eredményeképpen regisztrációs lapot kap, amellyel kezdeményezheti a tulajdonosátírást és a sportlóbejelentést. A regisztráció során a ló alapadatai bekerülnek a nyilvántartási rendszerbe egy importazonosító számmal. Ha a lovat a későbbiekben tenyésztésbe kívánják vonni, azt honosíttatni kell.

Az EU-tagországokból származó lóútlevél, akárcsak a hazai, végig kíséri a lovat élete végéig és ugyanazt a célt szolgálja, mint a hazai. Új, magyar lóútlevél kiváltása tehát szükségtelen és tilos.

A regisztráció során az MLOSZ által kiadott importazonosító számot az MgSzH Lóútlevél Iroda rávezeti az útlevélre, valamint szükség esetén az új tulajdonost is nyilvántartásba veszi és lótulajdonos nyilvántartó betétlappal látja el. Ehhez az alábbi dokumentumokat kell a Lóútlevél Irodába beküldeni:
    •   lóútlevél
    •   regisztrációs lap
    •   tulajdonosi nyilatkozat (innen letölthető)
    •   tulajdonos változást bejelentő adatlap (innen letölthető)

A hiányos adattartalmú EU-s lóútleveleket a Lóútlevél Iroda kiegészíti a megfelelő oldalakkal.